Idén január 1-jétől a termőföld bérleti díját banki átutalással vagy belföldi postautalvánnyal kell megfizetni, megszűnik a készpénzes fizetés lehetősége. Az új szabályt nemcsak az újonnan kötött, vagy ezután módosítandó szerződések esetén kell alkalmazni, hanem a korábban megkötött és jóváhagyott szerződésekre is vonatkozik, amennyiben a haszonbérlet ellenszolgáltatása pénzfizetés.
A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló 2013. évi CCXII. törvény idevágó rendelkezése szerint:
„50. § (1) A haszonbér a szerződő felek megállapodása szerint pénzben vagy természetben jár. Ha a szerződő felek a természetben történő teljesítésben állapodnak meg, a haszonbér mértékének vagy mennyiségének előre meghatározottnak kell lennie, ennek hiányában a szerződés semmis.
(2) A haszonbért időszakonként utólag, de legkésőbb a naptári év végéig kell teljesíteni. Ha a hatósági jóváhagyáshoz nem kötött haszonbérleti szerződés a naptári év végét megelőzően 6 hónapon belül jött létre vagy a hatósági jóváhagyáshoz kötött haszonbérleti szerződést a mezőgazdasági igazgatási szerv a naptári év végét megelőző 90 napon belül hagyta jóvá, az első esedékes haszonbért a szerződés létrejöttét követő évre vonatkozó haszonbérrel együtt kell teljesíteni, kivéve, ha a felek más határidőben állapodnak meg.
(3) A haszonbért – ide nem értve a (4) bekezdésben meghatározott eseteket – banki átutalással vagy belföldi postautalvány útján kell megfizetni. A felek ettől eltérő megállapodása semmis.
(4 A haszonbér megfizetésére a (3) bekezdésben meghatározottaktól eltérő módon is sor kerülhet
a) abban az esetben, ha a haszonbérleti szerződés tárgyát képező föld vagy földek térmértékének összege nem éri el az 1 hektárt;
b) hozzátartozók közötti haszonbérlet esetén;
c) tanya haszonbérletére irányuló jogügylet esetén;
d) abban az esetben, ha a haszonbérlő legalább 25 százalékban a bérbeadó tulajdonában vagy a bérbeadó közeli hozzátartozójának legalább 25 százalékban a tulajdonában álló mezőgazdasági termelőszervezet; vagy
e) abban az esetben, ha a haszonbérlő olyan családi mezőgazdasági társaság, amelyben a bérbeadó tag.”
A szerződés meghosszabbításának hatósági jóváhagyása során a mezőgazdasági igazgatási szerv már az új szabályoknak való megfelelőségét vizsgálja a szerződés haszonbér megfizetésére vonatkozó kikötésnél is.
A bérleti díj
Az szja törvény alapján a magánszemély termőföld-bérbeadásból származó bevételének – ha az nem adómentes – egésze külön adózó jövedelemnek minősül, amelynek bevallására és a jövedelmet terhelő adó megfizetésére vonatkozó szabályokat az szja-törvény határozza meg.
Amennyiben a magánszemély termőföldet ad bérbe, és a bérbeadás nem minősül adómentesnek (például a bérleti szerződés időtartama nem éri el az 5 évet), akkor 15 százalék szja megfizetésére köteles a termőföld bérbeadásából származó bevétele után.
Adókötelezettség esetén a bevétel egészét kell jövedelemnek tekinteni, vagyis e bevétellel szemben költséget elszámolni nem lehet. A jövedelem utáni adót az arra illetékes önkormányzati adóhatósághoz kell bevallani és befizetni.
A termőföld bérbeadásából származó jövedelem adómentes, ha a termőföld haszonbérbe adása alapjául szolgáló, határozott időre kötött megállapodás (szerződés) alapján a bérlet időtartama az 5 évet (az adómentesség feltételéül szabott időtartam) eléri. Az adómentesség megállapításakor az írásban megkötött bérleti szerződés időtartama az irányadó.
Abban az esetben, ha a mentesség alapjául szolgáló szerződés az adómentesség feltételéül szabott időtartamon belül bármely okból megszűnik – kivéve, ha az a szerződő feleken kívül álló ok miatt következik be, illetve ha a haszonbérleti szerződés azonnali hatályú felmondására kerül sor –, akkor a magánszemély köteles a korábban meg nem fizetett adót késedelmi pótlékkal növelt összegben a szerződés megszűnése éve kötelezettségeként megállapítani, bevallani és megfizetni.
A terményben kiadott földbérleti díj sem tekinthető adóköteles bevételnek, ha arra legalább 5 évre megkötött szerződés alapján kerül sor. Az így szerzett termény elidegenítése ingó értékesítésnek számít, amelynél a szerzési érték igazolására elfogadható a bérbevevő azon igazolása, amelyet a bérleti díj terményben történő teljesítéséről kiadott.
A bérleti díj terményben való kiadása esetét az áfa szempontjából cserének kell tekinteni. Amíg a termőföld bérbeadása áfamentes tevékenység, az ez után járó bérleti díj terményre történő átváltása esetén a termény áfás árát kell az ellenérték kiszámításakor figyelembe venni, mintha azt a bérleti díj összegéért a bérbeadó megvásárolta volna.
Az szja-törvény értelmében, ha a magánszemély nem pénzben jut az önálló tevékenysége (például bérbeadás) ellenértékéhez, akkor bevételnek a kapott vagyoni érték forintban kifejezett szokásos piaci értékét kell tekinteni. Szokásos piaci értéknek az adott időpontban ismert árat kell tekinteni.
Az érvényesített ár alkalmazását a bérlőnek szükséges alátámasztania, például a vevők felé számlázott egységárral, vagy ennek hiányában a helyben szokásos (esetleg a szomszéd bérlő által érvényesített) értékesítési árakkal.
