A Munka Törvénykönyve előírásai alapján a munkáltató többek között azt a kötelezettséget vállalja, hogy megtéríti a munkavállaló azon költségeit, amelyek a munkaviszony teljesítésével kapcsolatban indokoltan merülnek fel.
A munkavállalónak a munkavégzési kötelezettség teljesítéséhez rendszeresen el kell jutnia a lakóhelyéről munkahelyére. Az utazással kapcsolatos költségtérítés részletszabályait a 39/2010 (III.26.) Kormányrendelet rögzíti, az adózási vonzatról pedig az SZJA törvény rendelkezik.
A rendelet alkalmazásában munkába járásnak minősül a közigazgatási határon kívülről történő napi munkába járás, illetve a munkahelyről legfeljebb hetente egyszer a lakóhelyre történő oda- és visszautazás. A közigazgatási határon belülről történő utazásokat is munkába járásnak minősíti a kormányrendelet, amennyiben a munkavállaló a munkavégzés helyét – annak földrajzi elhelyezkedése miatt – sem helyi, sem helyközi közösségi közlekedéssel nem tudja elérni, vagy olyan helyi közösségi közlekedési eszközzel tudja elérni, amelynek közlekedési útvonalát kifejezetten a település külterületén lévő munkáltató elérhetőségének biztosítása miatt létesítették, vagy módosították.
Napi munkába járás címén jár a költségtérítés a munkavállalónak a lakó-, vagy tartózkodási helye és a munkavégzés helye közötti napi, valamint a munkarendtől függő gyakoriságú rendszeres vagy esetenkénti oda- és visszautazására.
Az utazás történhet tömegközlekedési eszközzel, illetve gépjárművel is.
Munkába járás tömegközlekedési eszköz igénybevételével
Az igénybe vehető tömegközlekedési eszközök:
- belföldi vagy határon átmenő országos közforgalmú vasút 2. kocsiosztálya
- menetrend szerinti országos, regionális és elővárosi autóbuszjárat
- elővárosi vasút (HÉV)
- menetrend szerint közlekedő hajó, komp, rév
A munkáltató köteles megtéríteni a munkavállaló munkába járását szolgáló teljes áru, valamint utazási kedvezménnyel megváltott, illetve az üzletpolitikai kedvezménnyel csökkentett bérlet vagy menetjegy árának legalább 86%-át bérlettel vagy menetjeggyel való elszámolás ellenében. Az adómentes költségtérítésnek nincs felső határa.
A térítési kötelezettség nem terjed ki a kedvezmény igénybevételére jogosító kártya árának megtérítésére, csak a kártya birtokában megvásárolt jegy (bérlet) árára, mivel nem biztosított, hogy a magánszemély kizárólag a munkába járás céljára használja fel a kártyát.
A költségtérítés adómentességének feltétele a munkáltató nevére szóló számla, vagy az utazási bérlet/jegy leadása. Az SZJA törvény nem teszi kötelezővé, de nem is zárja ki, hogy a munkáltató mindkettőt bekérje a dolgozótól.
Munkáltatói döntés alapján, 86%-ot meghaladó, legfeljebb 100%-os mértékű költségtérítés is adható adómentesen.
Havi bérlet térítése esetében nem szükséges a költségtérítés korlátozása, ha a munkavállaló adott hónapban a ledolgozott napok mellett szabadságon, vagy keresőképtelen állományban is van, a bérlet teljes ára kifizethető, nem szükséges a munkában töltött napokkal történő arányosítás.
Utazási jegy árának kifizetése azonban már nem lehetséges adómentesen, azokon a napokon, amely napokon munkavégzés nem történik.
Munkába járás gépjármű igénybevételével
A kormányrendelet nem csak a tömegközlekedési eszközökkel történő munkába járás szabályait rögzíti. Az alábbi esetekben a munkavállaló részére a bérlet, vagy jegy legalább 86%-os mértékű térítése helyett, munkába járás költségtérítése címén meghatározott kilométerenkénti 9 forint jár kötelezően:
- ha a munkavállaló mozgáskorlátozott,
- ha a munkavállaló munkarendje miatt nem, vagy csak hosszú várakozással tudja igénybe venni a közösségi közlekedést
- ha a munkavállaló lakó-, vagy tartózkodási helye, valamint a munkavégzés helye között nincsen közösségi közlekedés
- ha a munkavállalónak bölcsődei ellátást igénybe vevő vagy tíz év alatti köznevelési intézményben tanuló gyermeke van.
Ha a munkavállaló ezen esetek miatt jár gépjárművel dolgozni, a munkáltatónak meg kell térítenie adómentesen a munkában töltött napokra a közforgalmi úton mért oda-vissza távolság alapulvételével számított értéket.
Alapesetben itt gépkocsi használatára gondolunk, de a vonatkozó jogszabályok nem nevesítik az igénybe vehető gépjármű fajtáját, így nem zárható ki más közlekedési eszköz, például kerékpár, motorbicikli használata sem. De a dolgozó akár gyalogos közlekedés esetén is igényt tarthat a költségtérítésre.
Ha a munkavállaló naponta más-más helyen végzi munkáját, minden esetben rögzíteni kell, hogy az adott napon pontosan hol van a munkavégzés helye, mert a költségtérítés mindig a lakóhelytől az éppen aktuális munkavégzési helyig illeti meg.
Hazautazás
A munkavállalók egy része nem azon a településen él életvitelszerűen, ahonnan a napi munkába járást teljesíti.
Hazautazáson a munkahelyről legfeljebb hetente egyszer – az általános munkarendtől eltérő munkaidő-beosztás esetén legfeljebb havonta négyszer – a lakóhelyre történő oda- és visszautazást kell érteni.
A kormányrendelet szerint a lakóhely annak a lakásnak a címe, amelyben a munkavállaló él, illetve amelyben életvitelszerűen lakik.
Tartózkodási hely annak a lakásnak a címe, amelyben a munkavállaló – lakóhelye végleges elhagyásának szándéka nélkül – munkavégzési célból ideiglenes tartózkodik.
